Hogyan zajlik a gyökérkezelés?
Jaj ne! Csak idegelni ne! – hangzik el gyakran a fogorvosi rendelőben.
Ha egy elülső fog fájdalma kínoz, viszonylag könnyen belátja a páciens a gyökérkezelés szükségességét, de hátsó fogaknál gyakran inkább annak eltávolítását kéri. Pedig azok pótlása jóval nehézkesebb, mint az elülsőké, gyakran csak kivehető pótlás vagy beültetés, implantáció jöhet szóba. És akkor nem beszéltünk még a pénztárcánkról, hisz egyetlen fog pótlása is jóval költségesebb, mint a fog gyökérkezelése.
Ha a fogszuvasodás már olyan mélyre terjed, hogy a fertőzés eléri a fogbélkamrát, akkor az ott található erek és idegek gyulladása során keletkező gázok feszítése miatt szinte elviselhetetlen, legtöbbször éjszaka jelentkező, úgynevezett pulpitiszes fájdalom lép fel.
Ilyenkor az alapos érzéstelenítés után a fogorvos megnyitja a fogbélkamrát. Miután a feszítést okozó gázok így elillantak, s az orvos eltávolította a gyulladásban lévő fogidegeket és ereket (az ábrán: Kerr-tűvel), a fájdalom is jelentősen csökken.
Ezután- néha több alkalommal is – fertőtlenítőkkel és gyógyszerekkel kezelik a gyökércsatornákat, majd, ha a fog tünetmentessé vált, el lehet végezni a gyökértömést is. Ez utóbbit már érzéstelenítés nélkül is el lehet készíteni, mivel ekkor a fog már nem tartalmaz élő szöveteket. A gyökértömések mintegy 90-95%-a sikeres.
Néha, még röntgennel sem látható apró mellékágacskákban megbúvó gyulladás a fennmaradó 5-10%-os sikertelenség oka. Ilyenkor a kezelést meg kell ismételni, antibiotikus védelem alatt. Ezeket az eseteket a mikroszkópos nagyítás valamint a laser használata 1 százalék alá csökkenti.
Természetesen a sikeres gyökértömés után a fogat fedőtöméssel is el kell látni, gyakran pedig érdemes koronával védeni, miután ezek a fogak legtöbbször igen roncsoltak már.
Ez a gyökérkezelés folyamata.