Milyen esetben nyújtanak segítséget a csapos fogak?
Ha a fog koronai része letöredezett, nem biztos, hogy a megmaradt gyökeret feltétlen el kell távolítani.
Amennyiben röntgennel igazolható, hogy a gyökér körüli csontállomány korrekt, nincs gyulladás, a gyökércsatornát meg kell tömni.
Gyulladás esetén lehetséges a gyökérkezelés, esetleg a beteg gyökércsúcs sebészi eltávolítása, a resectio.
A panaszmentes gyökérbe speciális műszerekkel furatot készít a fogorvos, majd megmintázza a járatot.
Ez alapján a fogtechnikus pontosan beleillő csapot készít fémből, megönti az ehhez kapcsolódó lecsiszolt fogformát. Tehát helyesen inkább csapos műcsonknak kell nevezni a felépítményt csapos fog helyett. Régebben készítettek csapos fogat is, de probléma esetén az illető elvesztette a fogat.
Ennek beragasztása után az orvos éppen olyan esztétikus porcelán koronát tud készíteni a csapos műcsonkra, mintha nem is lett volna eredetileg letörve a fog koronai része.
A fogtechnika által készített csapoknak két nagy hátránya volt:
- amennyiben a megmaradt gyökér széle vékony, azaz gyenge volt, úgy a csap nyíróhatásként a ránehezedő rágónyomástól ketté törhetett.
- a fém csapra nem készülhetett fémmentes full-kerámia korona, mert annak áttetszősége miatt esztétikailag nem volt megfelelő a végeredmény.
Mindkét problémát kiküszöböli a fogorvos, ha a rendelőben üvegszálas (Fiber-Prost) csapot készít. Ennek beragasztása során kémiai kötést hozunk létre, így a csapos fog mint egy egység jön létre, s így nem alakulhat ki a nyíró hatás sem.
A felépített csap fogszínű, így bármilyen korona készíthető rá kitűnő esztétikai hatással. Tehát dióhéjban ezt jelentik a csapos fogak.
Témához kapcsolódik: