Tömésekről általában

Általában érdemes helyi érzéstelenítés mellett elkészíteni a töméseket is, mert a nagy precizitást igénylő munkát csak úgy lehet pontosan elvégezni, ha a páciens nyugodtan ül a kezelés alatt. Erősebb a hatás, ha az érzéstelenítéshez az orvos ultracaint használ, és használatakor sokkal ritkábban lép fel allergiás reakció, mint az elterjedtebb lidocainnál, bár az ára egy kicsit több.

Ha a fogorvos nagy türelemmel és igen lassan injektálja be az érzéstelenítőt, úgy a rettegett “szuri” alig lesz fájdalmas. Néhány éve még fontos volt bizonyos alapelveket betartani a fogorvosnak az üregek kialakításakor: A töméshatárok mindenhol öntisztuló helyekre kerüljenek. Így a gondos fogmosáson túl a nyál és nyelv is tisztogatja azokat a kritikus pontokat, ahol a tömés találkozik a fogunkkal, nagyban megnövelve annak élettartamát.

Ha a fogorvos helyesen alakítja ki az üreget, úgy annak bemeneti átmérője kisebb, mint az üreg alja, úgy elvileg a tömés logikusan nem tud kiesni. Ma már a korszerű ragasztásos technikával készült töméseknél ezeket az elveket félredobhatjuk. Az új tömőanyagok kémiai kötésbe kerülnek a fogakkal, így csak a minimális foganyag eltávolítására van szükség. Csak a szuvas elsötétedett részeket szabad eltávolítani, s utána a helyes rétegezési technikával bejuttatott tömőanyag komplikáció mentesen hosszú évekig marad a helyén.

Kapcsolódó oldalak: